| Elsősegély - kutyának
A higgadt légkör megteremtése legalább olyan fontos, mint a gyorsaság!
Sérült vagy eszméletlen állat szállítása:
A sérült kutyát fekvő helyzetben, a lehető legkevesebb elmozdítással helyezzük egy pokrócra, ennek segítségével két ember viszonylag könnyen és az esetleges törött csontok relatíve kis elmozdításával be tudja emelni az autóba. A vezetőn kívül lehetőleg legyen még egy személy, aki csak a kutyára vigyáz. A harapás megelőzésére csak akkor kössük össze a száját vagy tegyünk rá szájkosarat, ha muszáj, mert ez az esetleges hányásnál fulladást eredményezhet. Eszméletlen, mélyen alvó kutya nyelvét oldalra ki kell húzni, nehogy megfulladjon.
Hánytatás:
Ennek bevált módja, ha meleg, nagyon sós vizet (egy bögre meleg vízbe 2 evőkanál só) itatunk vele – amit érthető okból általában nem fogyaszt el önszántából, tehát az eljárás a következő: Általában két ember szükséges a végrehajtáshoz, mert szegény kutya nagyon tiltakozik. Ha üres a gyomra, először pár falatot adni kell neki enni. Utána meg kell fogni a kutya összezárt és felfele tartott pofáját és a szájzugnál bedugott nagy méretű fecskendővel (vagy hosszú csőrű tölcsér segítségével) oldalra betölteni a folyadékot olyan ütemben, ahogy nyeli. Ha nem nyeli le, az orrát kell befogni – erre ösztönösen nyel egyet. Legalább fél - egy deci sós melegvizet kell ’beletölteni’ az első eredmény ’megjelenéséhez’, amit szükség esetén ismételni kell, amíg ki nem hányja a lenyelt tárgyat vagy teljesen ki nem ürül a gyomra. (A hányadékot átvizsgálva ellenőrizni kell, hogy valóban távozott-e az idegen test!) Nem szabad megsajnálni a rémülten tiltakozó áldozatot, hanem keményen tartani kell – ez még mindig jobb és biztonságosabb, mint egy gyomor vagy bélműtét!
1. Mérgezések
- Patkány- vagy egérmérgek. Ezek általában kumarinszármazékok, amelyek véralvadásgátló hatásúak. Kellemes ízűek, ezért a kutyák szívesen fogyasztanak belőlük akár nagyobb mennyiséget is. Ha észrevettük, hogy a kutya belenyalt, beleevett a szerbe, azonnal hánytatni kell, majd orvoshoz vinni, hogy az ellenanyagot (K-vitamin) mielőbb megkaphassa.
Az első tünetek a méreg felvételét követően 18-24 óra múlva jelentkezhetnek, de az is előfordul, hogy csak napok múlva mutatkoznak. Az állat bágyadt, étvágytalan, sokat fekszik, hőmérséklete normális. Látható nyálkahártyái először sápadtak, később porcelánfehérek, egy vagy több testnyílásból vér szivárog, a tüdőbe került vértől köhöghet, ezzel tévesen megfázást juttatva gazdája eszébe. A betegséget időben felismerve – igaz, sokáig tartóan, de - jól kezelhető.
- Fagyálló folyadék (etilénglikol) mérgezés: sajnos gyakran fordul elő, hogy a felelőtlenül tárolt szerbe a kutya belenyal vagy beleiszik.
Sajátos kezelést igényel, amit haladéktalanul el kell kezdeni, mert általában az állatorvosi beavatkozás már késő.
A méreggel való érintkezés után azonnal meg kell hánytatni a kutyát. (Ha már egy kis idő eltelt a méreg felvételétől, ennek nincs értelme.) Utána két napig folyamatosan alkoholt (valamilyen tömény italt – pálinkát, konyakot) kell adni a kutyának, annyit, hogy részeg legyen! Ez megvédi a szervezetét az etilénglikol káros bomlástermékétől, ezért nem lesz beteg (legfeljebb másnapos), ellenkező esetben azonban napokon belül heveny veseelégtelenség tünetei között elpusztul. Ez házilag ilyen hosszú ideig nem valósítható meg, így a kezdeti, azonnali 'alkoholdózis' beadása után vigyük állatklinikába, ahol éjjel-nappal intenzíven kezelik, az alkoholt folyamatosan, infúzióban adagolva.
- Maró hatású, savas vagy lúgos folyadékok, tisztítószerek:
Ebben az esetben nem szabad hánytatni, hanem azonnal nagy mennyiségű tejet, tojásfehérjét vagy egyéb folyadékot kell itatni a sérülttel, hogy védje a gyomrot és felhíguljon a veszélyes anyag, ezután azonnal állatorvoshoz kell szállítani.
- Gyógyszerek: azonnal hánytatni kell, és utána azonnal állatorvoshoz vinni.
- Szappan (fürdő és mosogatószerek). A kutyák valamilyen rejtélyes ok miatt szeretik a szappant megenni. Szerencsére kis mennyiségben nem árt, legfeljebb hasmenést kap tőle. Nagyobb mennyiség elfogyasztása (több szappan) után érdemes meghánytatni.
A felhígított felmosó vagy mosogatószeres víztől (a szokásos házi felhasználási töménységben) nem lesz baja.
Minden mérgezéses esetben az anyag csomagolását, ha ez nincs meg, a maradékot vigyük magunkkal az orvoshoz, hogy biztonságosan be tudja azt azonosítani!
2. Idegen test lenyelése
Erről már volt szó a táplálással foglalkozó fejezetben. Teendő: azonnal hánytatni. A hánytatás még a tárgy lenyelése után néhány órával is eredményes lehet, de jobb és biztonságosabb mielőbb túlesni rajta.
3. Vérzés-csillapítás
Az erősen vérző kutyát lehetőleg le kell fektetni. A vérző testrészt a szív síkjától felemelve már mérséklődhet a vérzés.
A hajszáleres vérzés
Felületes bőrsebek (horzsolások) tipikus vérzése. Vékonyan szivárgó piros vérzés látható.
– Ellátása: környéki szőr lenyírása, fertőtlenítés (pl. Betadine oldattal), steril fedőkötés egy-két napra.
A visszeres (gyűjtőeres, vivőeres, vénás) vérzés
Bőr alatti vagy mélyebben elhelyezkedő, megsérült vénából származó vérzés. A vér egyenletes folyással, a megsérült ér nagyságától függő intenzitással távozik a sebből, színe vörös.
- Ideiglenes ellátás: nyomókötés. Készítése: a sebre gézlapot, erre keményre gyűrt gézgombócot vagy kibontatlan pólyatekercset helyezünk, és szoros, körkörös pólyamenetekkel a vérző sebre nyomjuk. (Ezzel összenyomjuk a megsérült vénát.) Utána késlekedés nélkül állatklinikába kell szállítani a kutyát.
Külön kell megemlíteni a nyak területén keletkezett - nagy vénákból származó - vérzést: kibontunk egy steril gyorskötöző pólyát a papírcsomagolásból, összetekert állapotában egyik végének sterilitását megőrizve a sebbe nyomjuk és így tartjuk összenyomott állapotban a sérült vénát mindaddig, amíg szaksegítség érkezik, vagy beérünk a klinikára.
Az ütőeres (artériás) vérzés
A megsérült ütőérből a szív ritmusának megfelelő ütemben, lüktetve távozik a nagy nyomású, élénkpiros színű vér. Rövid idő alatt jelentős lehet a vérveszteség, ezért gyorsan kell cselekedni!
Nagy átmérőjű artéria (nyakon, hónaljban, felkaron, combon, térdhajlatban, lábszáron) sérülésekor a gyors és nagy vérvesztés miatt a sérült kezdetben szédül, elgyengül, nyálkahártyái feltűnően sápadtak, majd eszméletét veszti.
- Ideiglenes ellátás: ütőeres (artériás) nyomókötés. Amennyiben végtagon észleljük az ütőeres vérzést, a fekvő kutya vérző végtagját felemeljük. A megsérült artéria szívhez közelebb eső ép szakaszát igyekszünk a környezetében lévő csonthoz nyomni, és ily módon csillapítani a vérzést.
Az ütőeres nyomókötés készítése: a steril gézlapot (ha kell, több rétegben) benyomkodjuk a sebbe (kitamponáljuk azt). - Erre helyezünk egy újabb steril gézlapot, majd egy kibontatlan gézhengert. - Ezután szoros, körkörös pólyamenetekkel a nyomópárnát a sebre szorítjuk.
Az átvérzett kötést lebontani nem szabad, hanem újabb nyomópárnát felhelyezve ismét átkötjük a területet.
A lehető leggyorsabban állatklinikára kell szállítani, fekvő helyzetben, a nyomókötés folyamatos ellenőrzésével.
Körkörös leszorítást (szorító körülkötést) alkalmazni tilos, mert az egész végtagot kirekeszti a keringésből és a leszorítás helyén durván roncsolva az ereket, az idegeket, az izomszövetet maradandó károsodás idézhető elő.
4. Seb-ellátás általános szabályai
Fontos teendők:
- a seb környékéről a szőr lenyírása,
- azonnali Betadine-os sebtisztítás (az előírt 10 %-os hígításban, gyakorlatban egy pohár vízbe annyi Betadine-t kell önteni, hogy Cola színe legyen),
- a seb mélységének ellenőrzése (mély seb esetén az állat aznapi állatorvoshoz szállítása)
- mull-lapból, gézből és vattából kötést készítése, mely a vérzést csillapítja.
- Súlyos esetben állatorvoshoz szállítás
- Annak megakadályozása, hogy a kutya nyalja a sebet vagy a kötést.
A kötésnél figyeljünk, hogy vatta a sebbe ne ragadjon, és naponta kötözzük át (újabb Betadine-os fertőtlenítést követően), míg meg nem gyógyul. Körömvirág kenőccsel elő lehet segíteni a hámosodást. Még a viszonylag kis sérülést is érdemes bekötni, hogy a kutya ne tudja nyalni a sebet, mert attól biztos elfertőződik.
A komolyabb, tehát mélyebb vagy nagyobb sebeket, ideiglenes bekötözés után érdemes állatorvosnak megmutatni. Az elsődleges sebellátás után, az orvos utasításait követve általában otthon kötözzük majd tovább, gyógyulásig.
A fej, a fül sérülései nagyon erősen véreznek, ezért komolynak tűnnek, de jól gyógyulnak, ezért túlzott ijedtségre nincs ok. Nagyon kellemetlenek (a gazdának), mert a legkisebb seb is látványos vérfürdőt tud produkálni környezetében. Nem kell megijedni, hanem el kell látni, és be kell kötni a sebet az általános szabályok szerint, és a kötést fixálni kell, hogy le ne csússzon.
Farok kötözésre nekem az vált be, ha az egészet bekötöm függetlenül attól, hogy csak a vége sebes, ragasztószalaggal erősen rögzítve, és a kötést tüzelő-nadrághoz (vagy ahhoz hasonlóhoz) is rögzítem. (Az eredmény igen látványos, a gyanútlan szemlélő minimum autóbaleset áldozatának hiszi kutyánkat, derékig bekötözve!)
A sérült fül kötözése (ha a fül-lemez alsó része vérzik): sebkezelés, fertőtlenítés után mull-lappal vastagon befedjük a sérülést, ragasztószalaggal rögzítjük, majd az egész fület gondosan felcsavarjuk, mint egy palacsintát, és az így nyert tekercset csinosan és több irányból a fejtetőre ragasztjuk, úgy, hogy a hallójárat szabadon legyen (különben könnyen begyullad). A végén a látvány kárpótolni fog fáradozásunkért… Néhány nap alatt beheged annyira a seb, hogy már nem kezd újra vérezni minden egyes fejrázás után.
A kutya átkötözésekor is a nyugalom, határozottság és szigor legyen az alaphangulat. Lehetőleg segítség nélkül, vagy egy ügyes, fegyelmezett segítővel oldja meg a gazda a feladatot, mindent előre a keze ügyébe készítve. Minél nagyobb a felhajtás, az előkészület, okos kutyánk annál hamarabb felfedezi, hogy valami galádság készül, és eleve fél, védekezni próbál.
5. Sokk
Sokkról beszélünk, amikor a vérkeringés valamilyen fizikai vagy pszichikai inger hatására hevenyen összeomlik, szabályozása zavart szenved.
Sajnos a magyar vizsla viszonylag könnyen kap sokkot, akár egy kifejezetten nagy ütés, leesés, stb. hatására. (Például az egyik kanomat megrúgta egy ló, és ezután került sokkos állapotba. Egyébként borda-repedéssel megúszta az affért.)
Tünetei: A kutya zavart, bágyadtabb a szokásosnál, szólításra lassan, bizonytalanul reagál. Mozgása lassú, bizonytalan, látható nyálkahártyái világosak, súlyos esetben porcelánfehérek. Általában zavart, részegséghez hasonló állapotban van, tudata nem ép.
Tennivalók: nyugodt körülmények között, de azonnal, késlekedés nélkül állatorvoshoz szállítani, ellenkező esetben az állat - akár banális okból is - elpusztulhat. Ha a kutya kábult, zavart, vagy eszméletlen, akkor fektessük le, nyugtassuk-csitítsuk, és így szállítsuk azonnal orvoshoz.
6. Hőguta:
Amint felfedezzük a nyálzó, izgatott, vagy támolygó, kábult, esetleg eszméletét vesztett, vagy görcsölő állatot: azonnal hideg folyóvíz alá dugjuk, fejét-testét locsoljuk, akár 10 percig is, míg a tünetek enyhülnek. Súlyosabb esetekben, amikor a kutya eszméletét vesztette vagy görcsölt, hűtés után azonnal állatorvoshoz kell vinni, mert életkilátásai nagyon rosszak.
7. Ha az addig egészséges, tünetmentes kutya félretartja vagy folyamatosan rázza a fejét, kaparja a pofáját, fülét, nyitva tartja száját:
Gyakori ok, hogy valami (csontszilánk, fadarab, stb.) megakadt a szájában, fogai között vagy a torkában. A szájüreg tüzetes átvizsgálásával felfedezhető a beszorult dolog. Óvatosan távolítsuk el, az alsó állkapcsot másik kezünkkel átfogva és a bőrt a fogak közé nyomva, ezzel a szájat nyitva tartva, nehogy a segítő ember is sérültté váljon!
Ha ilyent nem találunk, vagy a kutya hirtelen elkezd folyamatosan prüszkölni, az orrváladék kissé véres: valószínűleg toklász került fülébe vagy orrába. (Erre főleg nyár elején és végén kell gondolni vadászkutyák esetében.) Ne foglalkozzunk a keresésével, mert ennek eltávolításához speciális eszköz kell, tehát a teendő: állatorvoshoz szállítás, aki majd – szükség esetén bódításban – átvizsgálja az orr- és hallójáratokat és kiveszi a befúródott toklászt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
