Magyar Vizsla

a haszn�lati vad�szkutya

Magyar Vizsla kialalkul�sa

     A vad�szebek kialakul�sa az �sember fejl�d�s�vel egy�ttj�r� jelens�g volt. A vad�szati eszk�z�k fejleszt�s�vel, �j �s �j vad�szati m�dok, ezzel p�rhuzamosan �j vad�szkutya fajt�k alakultak ki, els�sorban a szelekci�s tev�kenys�g hat�s�ra.
A l�fegyver vad�szatban t�rt�n� alkalmaz�sa d�nt�en hatott olyan ebek kiteny�szt�s�re, amelyek messzir�l k�pesek jelezni a vad jelenl�t�t. Teszi ezt „vadmeg�ll�s”-sal, a vadat nem ûzik, hanem bev�rj�k a vad�szt, aki felrebbenti vagy kiugrasztja a rejt�z� sz�rnyas vagy sz�rm�s �llatokat. Ezeket a vad�szebeket illetj�k a vizsla gyûjt�n�vvel.
     A vizsl�k a k�z�pkor v�g�n alakultak ki. A nyugat-eur�pai vizsl�k t�bbs�ge spanyol eredetû. A magyar vizsla ett�l elt�r�en r�szben a t�r�k s�rga vad�szebre, r�szben a m�r nem l�tez� s�rga pannon kop� �s�kre vezethet� vissza. K�t sz�rv�ltozatban teny�sztik. A r�gebbi a r�vidsz�r� a k�zelm�ltban teny�sztett �s elfogad�sra ker�l� fajta a dr�tsz�rû magyar vizsla.
     .A r�vidsz�rû magyar vizsla c�ltudatos teny�szt�s�vel Zay f�nemesi csal�d a Felvid�ken Trencs�n megyei birtok�n kezdett foglalkozni az 1700-as �vek elej�n.
     A XIX. sz�zad v�g�n az �si s�rga vizsla �llom�ny n�h�ny p�ld�nyra szûk�lt, k�sz�nhet�en els�sorban a divat �ltal felkapott fajt�k ir�nti keresletnek.
     Ekkor ker�lt – szinte t�rv�nyszerûen – a teny�szt�sbe az idegen v�r, amit az angol pointer �s a n�met r�vidsz�rû vizsla k�pviselt. 1917-ben kezdt�k meg az ideiglenes t�rzsk�nyvez�st, 1928-ban k�sz�tett�k el a fajtale�r�st �s 1935-ben ismerte el a Nemzetk�zi Sz�vets�g (FCI) �n�ll� fajtak�nt.
     A dr�tsz�rû magyar vizsla teny�szt�s�nek gondolata az 1920-as �vekre tehet�. A fajta kialak�t�s�hoz a dr�tsz�rû n�met vizsl�t �s a spont�n sz�letett hosszabb sz�rû (r�vidsz�rû alomb�l) magyar vizsla egyedeket haszn�lt�k. Hosszas, viszontags�gos teny�szt�i munka eredm�nyek�nt a fajta 1965–66-ban stabiliz�l�dott, az FCI �n�ll� fajtak�nt, nemzetk�zileg is elismerte. Az�ta nem t�l nagy popul�ci�ja a gyakorlati vad�szatokon eredm�nyesen haszn�lhat�. N�pszerû a k�lhoni vad�szok k�z�tt is

Vad�szat Magyar Vizsl�val

     A II. vil�gh�bor� el�tti id�szakban a vad�szati szakaszok t�bbs�ge az egy�ni vad�szatra alapoz�dott. Ennek megfelel�en alak�tott�k, teny�sztett�k a magyar vizsla �llom�nyt is. A vil�gh�bor�t k�vet�en gy�keres t�rsadalmi rendszerv�lt�s eredm�nyek�nt a vad�szat is �tszervez�sre ker�lt. Az apr�vad vad�szatra szinte kiz�r�lag t�rsas vad�szati m�dokkal vad�szhat�, m�g napjaikban is. E v�ltoz�st a vad�szkuty�sok nem k�vett�k. A vad�szati alkalmass�g elb�r�l�sa tov�bbra is az egy�ni vad�szatra �p�l� vad�szati kik�pz�sre alapoz�dott. Ennek k�vetkezm�nye, hogy gyakran hallhatjuk azon megfogalmaz�st, hogy a t�rsas vad�szat rontja a vad�szkuty�k munk�j�t, nem val� oda a vizsla. Ez term�szetesen nem �gy van. Az �j k�vetelm�nyekhez kell alak�tani a vad�szkuty�k munk�j�t, �rtelemszerûen felk�sz�t�s�ket is, mint ahogy tett�k ezt hossz� id�n kereszt�l. Korai �seink is!

Vizsl�s vad�szat a gyakorlatban

     Vegy�k sorra milyen vad�szati m�dok �s vadfajok vad�szat�n�l alkalmazhat� a magyar vizsla, ez a ragyog� mindenes vizsla.
     Egy�ni vad�szatok:
     �regi ny�l egy�ni vad�szata t�rt�nhet lesb�l, cserkelve �s ugrasztva (vad�szg�r�nnyel). Cserkel�sn�l van jelent�s�ge a j� vizsl�nak. J� sz�lben keres� vizsla „�ll�ssal” felh�vja a vad�sz figyelm�t a vad jelenl�t�re. A kell� t�vols�gb�l jelz� vizsla eltereli a vad�szr�l a vad figyelm�t. �gy m�dja van a vad�sznak a l�v�sre felk�sz�lni: ezzel vad�szata eredm�nyesebb lehet.
     Nem ritka, hogy a megl�tt �regi ny�l �gy be tudja mag�t „r�gni” a sûrûbe, hogy az elejt� soha nem tal�ln� meg j� vizsla n�lk�l.
     Balk�ni gerle, �rv�s galamb vad�szata napk�zben cserkelve a v�zpartok ment�n l�v� napraforg� t�bl�k sz�lein, vagy a tarl�k ment�n, fasorokban lehet sikeres.
     A les vad�szatra reggel �s k�s� d�lut�n van lehet�s�g, amikor megindul a „h�z�s”. Megfelel� takar�sban – a h�v�s ir�ny�ban – komoly ter�t�kre sz�m�that a vad�sz. Itt a vizsla feladata a l�tt sz�rnyasok �sszeszed�se. N�lk�le a l�tt vad tizede sem ker�l ter�t�kre.
     Erdei szalonka vad�szata csak „h�z�son” enged�lyezett, ami a hajnali dereng�skor �s az esti alkonyatkor, igen r�vid ideig tart.
     A leshely�nk�n a vizsla mozdulatlan �l�sre vagy fekv�sre van k�rhoztatva. A l�vil�g hat�r�n leadott l�v�skor, a lees� szalonka megtal�l�sa nem ritk�n – vizsla n�lk�l – szinte rem�nytelen. A j� magyar vizsla „egy�tt �l” a vad�sszal �s megfesz�tett figyelemmel k�mleli az erd�sz�li f�k feletti �gboltot. Sokszor el�bb veszi �szre a k�zeled� madarakat mint gazd�ja, amire viselked�s�vel felh�vja a vad�sz figyelm�t. A l�tt vad keres�s�re csak parancsra indulhat. Ilyenkor nagy szolg�latot tesz a vad felszed�s�vel �s elhoz�s�val.
     V�zi vad vad�szata: Egy�ni form�ban. R�cef�l�kre �s l�dra vad�sznak lesb�l, les g�d�rb�l, h�z�son, tapos�ssal �s cs�nakb�l.
     A l�tt, illetve sebzett v�zi vad z�me v�zbe vagy a v�z sz�l�t �vez� n�das, s�sos parti r�szre esik. Ezek megtal�l�sa vizsla n�lk�l rem�nytelen. H�v�son �s lesen a vizsl�nak mozdulatlanul a vad�sz mellett, helyben kell maradnia. A l�v�st k�vet�en csak parancsra mehet a vad felkutat�s�ra �s elhoz�s�ra. Ellenkez� esetben elronthatja a vad�szat h�tralev� r�sz�t. A sebzett vadat – v�zen vagy sz�razon – a h�trahagyott nyomon k�vetnie kell. Amennyiben megfogni nem tudja, kitart�an �ld�zze mindaddig, am�g az l�v�sre nem ker�l, illetve m�s parancsot nem kap.
     „Tapos�st”, vagy keres�vad�szatot tocsog�s, vizeny�s r�szeken, patakok ment�n c�lszerû v�gezni. Itt a keres�ssel tûnik ki a vizsl�nk. K�v�natos a puska alatti kajtat�s, a v�zen tal�lt vad felrebbent�se an�lk�l, hogy stabilan �lln� a r�c�t, sz�rcs�t, vagy egy�b v�zi vadat. A l�v�s ut�n parancsra megkeresse �s apport�rozza a l�tt vadat, ha sebzett k�vetni a nyom�t. A cs�nakos vad�szatn�l �gy kell helyet biztos�tani a kuty�nak, hogy ne vesz�lyeztesse az esetleges mozg�s�val a vad�szt �s a l�v�s biztons�g�t. Ugyanakkor a cs�nakb�l parancsra t�rt�n� kiugr�sban a vizsla ne legyen g�tolva, ugyanis a l�tt vadat �gy m�don kell begyûjtenie. A v�zben ir�ny�that�nak kell lennie. Sebzett v�zi vad eset�n feladata a „sp�ron” (v�zen hagyott szagnyomon) val� k�vet�s, majd utol�rve a vad megfog�sa �s elhoz�sa.
     Hideg id�ben a munka v�gezt�vel a gazda k�teless�ge a vizsla sz�razra t�rl�se �s v�dett helyre t�tele.
     K�rt�kony vadfajok vad�szata
     A mindenes vizsla feladatai k�r� tartozik minden olyan munka, amivel a vad�szat sor�n tal�lkozhat. Els�sorban a hivat�sos vad�szok kez�ben l�v� vizsl�kt�l elv�rhat� a k�rt�kony vad apaszt�s�hoz sz�ks�ges kem�ny, j� vizslamunka. Term�szetesen erre k�l�n oktatni sz�ks�ges az ebet �s �lland� gyakorl�sra van sz�ks�ge.

T�rsas vad�szatok

     Els�sorban a f�c�n keres�- �s hajt�vad�szati m�dokat kell kiemelni.
     A keres�vad�szat (4–5 vad�sszal) k�zel�ti meg legjobban a klasszikus vizsl�z�st. A kis l�tsz�m� vad�sz el�tt dolgozik egy, vagy n�h�ny kutya, j� sz�llel. A vizsl�k egym�st nem zavarhatj�k �s mindenkor „puska alatt” keressenek. A vadat �ll� vizsla l�tt�n a mellette dolgoz� kutya „szekund�l” neki. A l�tt, illetve sebzett vadat fel kell kutatni, �s ter�t�kre kell hozni.
     Ma a vad�szatok jelent�s r�sze hajt�vad�szat, ahol a vizsl�t�l a kapat�s �s a l�v�s ut�ni munka v�rhat� el, a hajt�sban. A l��ll�sban dolgoz� vizsla a gazda mellett fekszik vagy �l. Onnan csak parancsra kelhet fel! Az es� f�c�n ir�nt l�tsz�lagos k�z�mb�ss�get kell tan�s�tania. Parancsra a vad�szat k�zben, illetve v�gezt�vel a l��ll�s k�rny�k�r�l a l�tt f�c�n keres�se �s �sszeszed�se a feladata.
     A vizsla munk�ja jelent�sen n�veli a vad�szat gazdas�goss�g�t. Azonban egy fegyelmezetlen kutya a vad�szat siker�t �gy erk�lcsileg, mint gazdas�gilag t�nkreteheti.
     Ny�l vad�szat
     Legjellemz�bb vad�szati m�dok az „U”-hajt�s, k�rvad�szat �s a r�hajt�s, ritk�bban a keres�vad�szat.
     A vizsl�val szemben t�masztott k�vetelm�ny szinte azonos a f�c�nvad�szatn�l eml�tettekkel. Hangs�lyozottan kell kezelni a fegyelmet, k�l�n�s tekintettel a „ny�ltisztas�gra”. Csak teljesen k�sz, �rett vizsl�t vigy�nk ny�lvad�szatra! Csak parancsra mehet a sebzett vad ut�n is!

Nagyvad vad�szat

     A magyar vizsla mindenes vad�szkutya l�v�n itt is seg�t� t�rsa a vad�sznak.
     – Les vad�szaton k�vetelm�ny a fegyelmezett, kitart� helyben marad�s. Lehet a vizsla a vad�sz mellett a magaslesen, vagy a les alatt. Feladata az esetleges r�l�v�si hely megkeres�se, avagy sebz�s eset�n az ut�n keres�s.
     – Cserkel�skor a vizsl�t�l megk�vetelhet�, hogy k�vesse mindenben gazd�j�t.
     Ilyenkor nem �ll m�dj�ban a vad�sznak a parancsok osztogat�sa, teh�t a vizsla a mozdulatokb�l k�vetkezteti ki, mit is kell csin�lnia. E vad�szati m�dn�l az eredm�nyess�g �rdek�ben csak j� sz�llel lehet haladni, �gy a vizsla j�val el�bb �rzi �s jelzi a vadat, mint ahogy azt a vad�sz megl�tja.
     A cserkel�sn�l csak kiegyens�lyozott, j� kapcsolattart� �s fegyelmezett vizsl�val vad�szhatunk.
     – Ut�n keres�s: B�rmilyen nagyvad faj eset�n alkalmazhatjuk a vizsl�t sebzett vad ut�n keres�s�re. K�vetelm�ny, hogy a vizsla a hideg csap�n tudja k�vetni a nyomot. A vizsla feladata – ha nem vezet�ken, hanem hajsz�ra k�ldve dolgozik – hogy jelezze a vad megtal�l�st �s annak �llapot�t. Ha m�g �l, csaholva „�ll�tani” kell. A vad kim�l�sa eset�n csahol�ssal jeleznie kell, vagy gazd�j�hoz visszamenve, �t a vadhoz kell vezetnie.
     – Bark�csol�s fogattal, sz�nnal vagy g�pkocsival t�rt�nhet. A vizsl�nak csak az esetleges sebz�skor van feladata.
     – Ragadoz� mad�r �s vizsla k�z�s vad�szata. Feladata, hogy a solym�sz el�tt keresse le a ter�lete, a vadat �llja kitart�an. Adott jelre a kutya keltse fel a rejt�z� vadat. Ez ut�n m�r a solym�sz �s madara dolga a vad elejt�se. A vad felkelt�s�t k�vet�en a kuty�nak a gazd�t l�b mellett kell k�vetnie.
     – A magyar vizsla aj�nl�sa a vad�szoknak. A le�rtakb�l kitûnik, hogy a mindenes vizsla jelsz�t nem alaptalanul adt�k e fajt�nak.
     A munk�ban ny�jtott teljes�tm�nye mell� p�rosul a hihetetlen sok j� tulajdons�got rejt�, kellemes term�szet. Igen j�l kezelhet�, tanul�kony, tanulni akar�, embercentrikus, dolgozni akar�, kellemes „csal�dtag” �s m�g sorolhatn�m a dics�r� jelz�ket.
     Rossz, vagy elmarasztal� tulajdons�g a fajta egyedeinek d�nt� t�bbs�g�re nem jellemz�. Ami m�gis kedvez�tlen, az nem a kuty�n m�lik, hanem az emberen, a „divatdikt�tor szapor�t�kon”. A k�llemi divat ir�nyzatok a haszn�lhat�s�g roml�s�t id�zik el�.
     Munk�ra haszn�lt kuty�kn�l fontos a feno- �s genot�pus egyens�lya. Ezzel meg�rizhetj�k eredetis�g�ben a magyar vizsla �rt�keit.