Magyar Vizsla

a használati vadászkutya

Magyar Vizsla kialalkulása

     A vadászebek kialakulása az ôsember fejlôdésével együttjáró jelenség volt. A vadászati eszközök fejlesztésével, új és új vadászati módok, ezzel párhuzamosan új vadászkutya fajták alakultak ki, elsôsorban a szelekciós tevékenység hatására.
A lôfegyver vadászatban történô alkalmazása döntôen hatott olyan ebek kitenyésztésére, amelyek messzirôl képesek jelezni a vad jelenlétét. Teszi ezt „vadmegállás”-sal, a vadat nem ûzik, hanem bevárják a vadászt, aki felrebbenti vagy kiugrasztja a rejtôzô szárnyas vagy szôrmés állatokat. Ezeket a vadászebeket illetjük a vizsla gyûjtônévvel.
     A vizslák a középkor végén alakultak ki. A nyugat-európai vizslák többsége spanyol eredetû. A magyar vizsla ettôl eltérôen részben a török sárga vadászebre, részben a már nem létezô sárga pannon kopó ôsökre vezethetô vissza. Két szôrváltozatban tenyésztik. A régebbi a rövidszôrü a közelmúltban tenyésztett és elfogadásra kerülô fajta a drótszôrû magyar vizsla.
     .A rövidszôrû magyar vizsla céltudatos tenyésztésével Zay fônemesi család a Felvidéken Trencsén megyei birtokán kezdett foglalkozni az 1700-as évek elején.
     A XIX. század végén az ôsi sárga vizsla állomány néhány példányra szûkült, köszönhetôen elsôsorban a divat által felkapott fajták iránti keresletnek.
     Ekkor került – szinte törvényszerûen – a tenyésztésbe az idegen vér, amit az angol pointer és a német rövidszôrû vizsla képviselt. 1917-ben kezdték meg az ideiglenes törzskönyvezést, 1928-ban készítették el a fajtaleírást és 1935-ben ismerte el a Nemzetközi Szövetség (FCI) önálló fajtaként.
     A drótszôrû magyar vizsla tenyésztésének gondolata az 1920-as évekre tehetô. A fajta kialakításához a drótszôrû német vizslát és a spontán született hosszabb szôrû (rövidszôrû alomból) magyar vizsla egyedeket használták. Hosszas, viszontagságos tenyésztôi munka eredményeként a fajta 1965–66-ban stabilizálódott, az FCI önálló fajtaként, nemzetközileg is elismerte. Azóta nem túl nagy populációja a gyakorlati vadászatokon eredményesen használható. Népszerû a külhoni vadászok között is

Vadászat Magyar Vizslával

     A II. világháború elôtti idôszakban a vadászati szakaszok többsége az egyéni vadászatra alapozódott. Ennek megfelelôen alakították, tenyésztették a magyar vizsla állományt is. A világháborút követôen gyökeres társadalmi rendszerváltás eredményeként a vadászat is átszervezésre került. Az apróvad vadászatra szinte kizárólag társas vadászati módokkal vadászható, még napjaikban is. E változást a vadászkutyások nem követték. A vadászati alkalmasság elbírálása továbbra is az egyéni vadászatra épülô vadászati kiképzésre alapozódott. Ennek következménye, hogy gyakran hallhatjuk azon megfogalmazást, hogy a társas vadászat rontja a vadászkutyák munkáját, nem való oda a vizsla. Ez természetesen nem így van. Az új követelményekhez kell alakítani a vadászkutyák munkáját, értelemszerûen felkészítésüket is, mint ahogy tették ezt hosszú idôn keresztül. Korai ôseink is!

Vizslás vadászat a gyakorlatban

     Vegyük sorra milyen vadászati módok és vadfajok vadászatánál alkalmazható a magyar vizsla, ez a ragyogó mindenes vizsla.
     Egyéni vadászatok:
     Üregi nyúl egyéni vadászata történhet lesbôl, cserkelve és ugrasztva (vadászgörénnyel). Cserkelésnél van jelentôsége a jó vizslának. Jó szélben keresô vizsla „állással” felhívja a vadász figyelmét a vad jelenlétére. A kellô távolságból jelzô vizsla eltereli a vadászról a vad figyelmét. Így módja van a vadásznak a lövésre felkészülni: ezzel vadászata eredményesebb lehet.
     Nem ritka, hogy a meglôtt üregi nyúl úgy be tudja magát „rúgni” a sûrûbe, hogy az elejtô soha nem találná meg jó vizsla nélkül.
     Balkáni gerle, örvös galamb vadászata napközben cserkelve a vízpartok mentén lévô napraforgó táblák szélein, vagy a tarlók mentén, fasorokban lehet sikeres.
     A les vadászatra reggel és késô délután van lehetôség, amikor megindul a „húzás”. Megfelelô takarásban – a hívás irányában – komoly terítékre számíthat a vadász. Itt a vizsla feladata a lôtt szárnyasok összeszedése. Nélküle a lôtt vad tizede sem kerül terítékre.
     Erdei szalonka vadászata csak „húzáson” engedélyezett, ami a hajnali derengéskor és az esti alkonyatkor, igen rövid ideig tart.
     A leshelyünkön a vizsla mozdulatlan ülésre vagy fekvésre van kárhoztatva. A lôvilág határán leadott lövéskor, a leesô szalonka megtalálása nem ritkán – vizsla nélkül – szinte reménytelen. A jó magyar vizsla „együtt él” a vadásszal és megfeszített figyelemmel kémleli az erdôszéli fák feletti égboltot. Sokszor elôbb veszi észre a közeledô madarakat mint gazdája, amire viselkedésével felhívja a vadász figyelmét. A lôtt vad keresésére csak parancsra indulhat. Ilyenkor nagy szolgálatot tesz a vad felszedésével és elhozásával.
     Vízi vad vadászata: Egyéni formában. Récefélékre és lúdra vadásznak lesbôl, les gödörbôl, húzáson, taposással és csónakból.
     A lôtt, illetve sebzett vízi vad zöme vízbe vagy a víz szélét övezô nádas, sásos parti részre esik. Ezek megtalálása vizsla nélkül reménytelen. Híváson és lesen a vizslának mozdulatlanul a vadász mellett, helyben kell maradnia. A lövést követôen csak parancsra mehet a vad felkutatására és elhozására. Ellenkezô esetben elronthatja a vadászat hátralevô részét. A sebzett vadat – vízen vagy szárazon – a hátrahagyott nyomon követnie kell. Amennyiben megfogni nem tudja, kitartóan üldözze mindaddig, amíg az lövésre nem kerül, illetve más parancsot nem kap.
     „Taposást”, vagy keresôvadászatot tocsogós, vizenyôs részeken, patakok mentén célszerû végezni. Itt a kereséssel tûnik ki a vizslánk. Kívánatos a puska alatti kajtatás, a vízen talált vad felrebbentése anélkül, hogy stabilan állná a récét, szárcsát, vagy egyéb vízi vadat. A lövés után parancsra megkeresse és apportírozza a lôtt vadat, ha sebzett követni a nyomát. A csónakos vadászatnál úgy kell helyet biztosítani a kutyának, hogy ne veszélyeztesse az esetleges mozgásával a vadászt és a lövés biztonságát. Ugyanakkor a csónakból parancsra történô kiugrásban a vizsla ne legyen gátolva, ugyanis a lôtt vadat így módon kell begyûjtenie. A vízben irányíthatónak kell lennie. Sebzett vízi vad esetén feladata a „spúron” (vízen hagyott szagnyomon) való követés, majd utolérve a vad megfogása és elhozása.
     Hideg idôben a munka végeztével a gazda kötelessége a vizsla szárazra törlése és védett helyre tétele.
     Kártékony vadfajok vadászata
     A mindenes vizsla feladatai köré tartozik minden olyan munka, amivel a vadászat során találkozhat. Elsôsorban a hivatásos vadászok kezében lévô vizsláktól elvárható a kártékony vad apasztásához szükséges kemény, jó vizslamunka. Természetesen erre külön oktatni szükséges az ebet és állandó gyakorlásra van szüksége.

Társas vadászatok

     Elsôsorban a fácán keresô- és hajtóvadászati módokat kell kiemelni.
     A keresôvadászat (4–5 vadásszal) közelíti meg legjobban a klasszikus vizslázást. A kis létszámú vadász elôtt dolgozik egy, vagy néhány kutya, jó széllel. A vizslák egymást nem zavarhatják és mindenkor „puska alatt” keressenek. A vadat álló vizsla láttán a mellette dolgozó kutya „szekundál” neki. A lôtt, illetve sebzett vadat fel kell kutatni, és terítékre kell hozni.
     Ma a vadászatok jelentôs része hajtóvadászat, ahol a vizslától a kapatás és a lövés utáni munka várható el, a hajtásban. A lôállásban dolgozó vizsla a gazda mellett fekszik vagy ül. Onnan csak parancsra kelhet fel! Az esô fácán iránt látszólagos közömbösséget kell tanúsítania. Parancsra a vadászat közben, illetve végeztével a lôállás környékérôl a lôtt fácán keresése és összeszedése a feladata.
     A vizsla munkája jelentôsen növeli a vadászat gazdaságosságát. Azonban egy fegyelmezetlen kutya a vadászat sikerét úgy erkölcsileg, mint gazdaságilag tönkreteheti.
     Nyúl vadászat
     Legjellemzôbb vadászati módok az „U”-hajtás, körvadászat és a ráhajtás, ritkábban a keresôvadászat.
     A vizslával szemben támasztott követelmény szinte azonos a fácánvadászatnál említettekkel. Hangsúlyozottan kell kezelni a fegyelmet, különös tekintettel a „nyúltisztaságra”. Csak teljesen kész, érett vizslát vigyünk nyúlvadászatra! Csak parancsra mehet a sebzett vad után is!

Nagyvad vadászat

     A magyar vizsla mindenes vadászkutya lévén itt is segítô társa a vadásznak.
     – Les vadászaton követelmény a fegyelmezett, kitartó helyben maradás. Lehet a vizsla a vadász mellett a magaslesen, vagy a les alatt. Feladata az esetleges rálövési hely megkeresése, avagy sebzés esetén az után keresés.
     – Cserkeléskor a vizslától megkövetelhetô, hogy kövesse mindenben gazdáját.
     Ilyenkor nem áll módjában a vadásznak a parancsok osztogatása, tehát a vizsla a mozdulatokból következteti ki, mit is kell csinálnia. E vadászati módnál az eredményesség érdekében csak jó széllel lehet haladni, így a vizsla jóval elôbb érzi és jelzi a vadat, mint ahogy azt a vadász meglátja.
     A cserkelésnél csak kiegyensúlyozott, jó kapcsolattartó és fegyelmezett vizslával vadászhatunk.
     – Után keresés: Bármilyen nagyvad faj esetén alkalmazhatjuk a vizslát sebzett vad után keresésére. Követelmény, hogy a vizsla a hideg csapán tudja követni a nyomot. A vizsla feladata – ha nem vezetéken, hanem hajszára küldve dolgozik – hogy jelezze a vad megtalálást és annak állapotát. Ha még él, csaholva „állítani” kell. A vad kimúlása esetén csaholással jeleznie kell, vagy gazdájához visszamenve, ôt a vadhoz kell vezetnie.
     – Barkácsolás fogattal, szánnal vagy gépkocsival történhet. A vizslának csak az esetleges sebzéskor van feladata.
     – Ragadozó madár és vizsla közös vadászata. Feladata, hogy a solymász elôtt keresse le a területe, a vadat állja kitartóan. Adott jelre a kutya keltse fel a rejtôzô vadat. Ez után már a solymász és madara dolga a vad elejtése. A vad felkeltését követôen a kutyának a gazdát láb mellett kell követnie.
     – A magyar vizsla ajánlása a vadászoknak. A leírtakból kitûnik, hogy a mindenes vizsla jelszót nem alaptalanul adták e fajtának.
     A munkában nyújtott teljesítménye mellé párosul a hihetetlen sok jó tulajdonságot rejtô, kellemes természet. Igen jól kezelhetô, tanulékony, tanulni akaró, embercentrikus, dolgozni akaró, kellemes „családtag” és még sorolhatnám a dicsérô jelzôket.
     Rossz, vagy elmarasztaló tulajdonság a fajta egyedeinek döntô többségére nem jellemzô. Ami mégis kedvezôtlen, az nem a kutyán múlik, hanem az emberen, a „divatdiktátor szaporítókon”. A küllemi divat irányzatok a használhatóság romlását idézik elô.
     Munkára használt kutyáknál fontos a feno- és genotípus egyensúlya. Ezzel megôrizhetjük eredetiségében a magyar vizsla értékeit.